Egyes számítások szerint 2010 szeptemberében a magyar népesség száma a lélektani határnak számító tízmilliós határ alá csökkent. Érdemes azon elgondolkodni, hogy nacionalizmusnak számít-e a magyar nyelven beszélő, magyar identitású emberek fogyatkozása miatt érzett aggodalom. Vagy a másik oldalról: érdemes-e félreverni a harangokat?
Amikor egy évvel ezelőtt, 2009 augusztus végén a Nemzeti Nyomozó Iroda kommandósai Debrecenben letartóztatták a cigányok elleni sorozatgyilkosságok feltételezett elkövetőit, úgy tűnt, a bírósági tárgyalással és az ítélethirdetéssel lezárul az ügy. Ám azóta újabb információk kerültek elő a gyilkosságsorozat hátteréről, ezért úgy tűnik, a teljes igazságot csak most, a titkosszolgálatok vezetőinek teljes cseréjét követően ismerhetjük meg.
Az egységes és integrált állami vagyon-nyilvántartási rendszer létrehozásával több, mint két évtizedes adósságát törleszti a magyar politikai elit. Nemcsak hosszú ideje teljesítetlen kötelességének tesz eleget, de mérleget készíttet az elmúlt két évtizedről. Érdemi választ keres arra a kérdésre is, hogy pontosan mi is történt a magyar gazdaságban a rendszerváltás óta?
Igaz, hogy a kormány pártkatonákkal tölti fel a fontosabb intézmények kulcspozícióit, mivel „szinte alig van az országban pártpolitikailag független szakember” - fejtette ki Schöpflin György, az Európai Parlament fideszes képviselője, az Orbán Viktor által életre hívott alkotmányügyi tanács tagja a hvg.hu-nak adott interjúban.
1990 után a korlátozott férőhellyel rendelkező idősotthonok iránti keresletet az állam mesterséges, bürokratikus akadályokkal igyekezett letörni, és folyamatosan csökkentették az egy férőhelyre jutó normatívát. A maffia kihasználta a helyzetet, betört az idősgondozásba, ezrek vegetálnak embertelen körülmények között, szükségszállásokon. Németh Sándor, a hat éve alakult Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak egyesületének (SZESZE) elnöke, egészségügyi szakközgazdász, az áldatlan állapotok okait elemzi.
A Gázai övezet tengeri blokádjának áttörésére tett török kísérletet változatlanul lelkesen ünneplik az arab világban, ugyanakkor az Ankara és Jeruzsálem közötti viszony továbbra is fagyos. A mostani események felidézik a majdnem hetven éve történteket, amikor a második világháborúban semleges Törökország, mely saját zsidó állampolgárait megvédte, blokád alá vette, nem engedte kikötni a területi vizeire érkezett, zsidó menekültekkel teli hajókat. Tétlenül szemlélték elsüllyedésüket, százak, köztük nagyszámú gyermek halálát.
Budaházy György komoly dilemmát jelent a Jobbiknak, támogatása körül máris törésvonalak jelentkeznek. A párt mérsékeltjei legszívesebben elfeledkeznének róla, a Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina vezette tábor viszont politikai fogolynak titulálja és küzd kiszabadításáért. Budaházynak akár már az ősz folyamán szembe kell néznie a felelősségre vonással.
A Jobbik egyik politikusa, a Kossuth téren szónokolva kéttucatnyi hallgatósága előtt, pellengérre tűzte a magyar kormány illetve Orbán Viktor készségét, hogy leülnek tárgyalni a Nemzetközi Valutalap Közép-Európáért és a Baltikumért felelős regionális képviselet-vezetőjével, Christopher Rosenberggel. „Orbán Rosenberg” – ismételgette, saját humorától megittasulva, a szónok.
Meglehetősen nagy a szervezetlenség a katasztrófavédelemben, illetve az újjáépítésben, a központi támogatások és segélyek szétosztásában. Az egész terület újjászervezését ígéri Bakondi György, az országos katasztrófavédelem régi-új főigazgatója, akit 2002-ben leváltottak, most pedig ismét kineveztek régi beosztásába.
A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) élesen ellenzi, ahogy az Orbán-kormány saját képére szabja a közszférát. Fehér József, az MKKSZ főtitkára bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordultak a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény azon rendelkezései miatt, amelyek az indoklás nélküli felmondásra, illetve a két hónapos felmondási időre vonatkoznak. Mind a 680 ezer közalkalmazottat érinti az a törvénymódosítás, amely augusztus elsejétől a két hónapon felüli, a két millió forintot meghaladó végkielégítések 98 százalékos megadóztatását írja elő. Érlelődik a szakszervezetek és a kormány közötti konfrontáció.
Többszáz rendőr tétlenül ácsorgott, Gergényi nézelődött, Gyurcsány a rendőrségi központban követte nyomon az eseményeket, miközben a huligánok akadálytalanul garázdálkodtak a TV székház előtt. Vajon tudatosan szervezett provokáció volt, ami szeptember 17-én történt? És az október 23-i rendőri brutalitásokra ki adott parancsot? Gyurcsány blogjában jelezte, készül az ellene indítandó perre, készen áll, hogy vádlottból vádló legyen. Egy ilyen pernek mekkora esélye van? – kérdeztük többek között Balsai Istvánt, akit Orbán Viktor a 2006. októberi események kivizsgálásával bízott meg.
A levéltári iratok titkosításának feloldására alakult „ügynökbizottság” tagjaként Ungváry Krisztián történész a Kiss László alkotmánybíróval való pereskedésében a saját bőrén tapasztalhatta, hogy az érvényben lévő jogszabályok mennyire hátráltatják a pártállami diktatúra működésének megismertetését. Ungváryt két és félmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Legfelsőbb Bíróság. A pénz előteremtését célzó akciót a Facebookon kezdeményezte Váczi Imre, a Biszku-film levetítése előtt pár nappal. Kiss, az egykori egyetemi párttitkár ugyanazzal a logikával érvelt a törvény előtt, mint a közélettől régen visszavonult Biszku Béla, a korai Kádár-korszak véreskezűnek tartott belügyminisztere: csak véleményének adott hangot, amit a hatóságoknak nem volt kötelező megfogadniuk.
Ortutay Gyula halála után harminckét évvel három, terjedelmes kötettel lepte meg a magyar olvasóközönséget. Fia, a szobrász Tamás közreműködésével napvilágra került gondosan titkolt naplója, melyet az Alexandra kiadó jelentetett meg. A 1938-től 1977-ig vezetett napló legalább olyan ellentmondásos, mint a személyiség, aki vezette. A szerző javára legyen mondva, hogy kendőzetlen őszinteséggel ír karriervágyáról, megalkuvásairól, nőügyeiről.
